Sokunk volt már biztos úgy, mikor láttunk egy szép tájat, állatot, formát, épületet, eseményt, lefotóztuk, de mikor hazaérve a képeket visszanézegettük valahogy nem azt kaptuk, mint amit vártunk. Nos én ebben próbálok pár trükköt megosztani veletek.
Mikor meglátunk valamit, amit fotózásra érdemesnek találunk, ne féljünk körbejárni a 'témát' Szánjunk rá egy kis időt és nézzünk körbe, mi is az, ami minket megfog abban a témában.
Próbáljunk olyan nézőpontot keresni, ami nem hétköznapi. Amitől máris jóval másabb képeket kapunk. Már egy sima lejjebbi nézőpont is sokat tud dobni egy képen és ehhez csak le kell guggolni.
Hova helyezzük a fő témát?
Majdnem minden fényképezőgépnek a fókuszkeresése a középpontban van.
Ami célszerű, de a képen nem mutat jól. Próbáljuk képzeletben 3 részre felosztani a képernyőnk és valamelyik harmadoló vonalban elhelyezni a témát.
Ez az elhelyezés azért jó, mert a nézőt nem egyből szemen szúrja a téma, így a kép egészét részleteit is látja, akár a gyors nézegető is. Ezt az elhelyezési „szabályt” harmadolásként ismerjük. De aki jobban bele akar mélyülni a témába, érdemes rákeresnie az aranymetszési szabályokra is. A harmadolás is ezen alapul, mivel ezzel a módszerrel leszünk legközelebb az aranymetszési vonalakhoz.
D.L.